Megkezdődött Pátyon is a Települési Értéktár megvalósításának munkája, melynek feladata összesíteni és rendszerezni a falu és környéke területén fellelhető települési és tájegységi értékeket.
A helyi értéktár létrehozásának célja, a térség természeti környezetének, szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, hagyományainak, összegyűjtése, bemutatása, ezen keresztül az összetartozás erősítése.
Települési értéktár létrehozásának rövid ismertetője
A nemzeti értékek azonosítása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé.
Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 2012. októberi ülésén fogadta el a megyei értéktár létrehozásáról és a Megyei Értéktár Bizottság megalakításáról szóló előterjesztést. Áprilisban megjelent a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról az a kormány rendelet, amely meghatározza a bizottság létrehozásának és működésének szabályait.
A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el.
I. A települési értéktárat a települési önkormányzatok hozhatják létre, fakultatív feladatként, kétféle módon:
1./ önálló települési értéktár bizottságot hoznak létre,
2./delegálják a feladatot a település területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, települési önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeire, vagy a településfejlesztésben tevékenykedő külső területfejlesztési, vidékfejlesztési szervezetre.
(A fenti gondolatmenetből kiindulva Pátyon a Páty Faluközösségért Alapítvány Kuratóriuma kapta ezt a feladatot, Értéktár felelősének Czentár Lászlót nevezte meg az Önkormányzat vezetése.)
II: A létrejött települési értéktár bizottság a KT-től jóváhagyást, vagy elfogadást kap az összetételére, és elfogadja annak Szervezeti szabályzatát.
III. A bizottság társadalmi munkában dolgozik, évente egyszer beszámol a KT-nek.
IV A bizottság megkezdi munkáját, vagy általa vagy külső javaslatok alapján folyamatosan tölti az értéktárat.
V. Egyes érték esetén kiemelheti azt és a megyei értéktárba küldi ajánlásokkal. Valamely nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi értéktárba bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A tartalmi és formai követelményeket a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 6. §-a és 1. számú melléklete tartalmazza.
A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesz arra, hogy mely értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba.
A második lépcsőfokot a megyei értéktárak jelentik. A települések helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött étékeit tartalmazhatja a megyei értéktár.
Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldi meg a megyei önkormányzat.
A Hungarikum Bizottság hozza létre a Magyar Értéktárat, amely egy következő szintje az értékpiramisnak. Itt kerülnek összesítésre és gondozásra a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értékek, a külhoni értékek adatai, továbbá a törvény erejénél fogva ezen értéktárba tartozó nemzeti értékek adatai.
Az értékpiramis csúcsán helyezkedik el a HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. A Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, a jogszabályban meghatározott szempontok szerint.
Egy érték Települési Értéktárba kerülésére bárki tehet javaslatot. A javaslattevő a benyújtani kívánt értéket az ITT található adatlap alapján elsősorban elektronikus formában adhatja be a jogszabályok előírásai szerint az Értéktár felelősnek. Ezt a munkát Az Értéktár Bizottság a beérkezett javaslatokat megvizsgálja, kategorizálja és javasolhatja az egyes értékeknek a Megyei, illetve a Magyar Értéktárba vételét, azt követően Hungarikummá nyilvánítását.
Az értéktárba felvett értékek sora folyamatosan bővül.
Legyen sok örömünk ebben a szép és „értékes” gyűjteményben!
Czentár László
A helyi, megyei, nemzeti értékekkel kapcsolatos hatályos jogszabályok
- 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
- 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról
Nyomtatványok
JAVASLATTÉTELI LAP (1.melléklet_114_2013 Korm.rend.docx)
Települési Értéktár Bizottság által elfogadott helyi értékek
01 Pincehegy (elfogadó jegyzőkönyv)
+(Csák Attila ajánlása) (Székely László polgármester és TusnádyZsolt főépítész ajánlása) (Pest Megyei Értéktár felvételébe javasolva 2016.03.01-én és elfogadva 2016.05.31-én.)
02 Splény-Várady kastély, puskacsöves díszkerítéssel (elfogadó jegyzőkönyv )
Feldolgozásra váró értéktár lista
I. Értékek
1./Református nagytemplom
2./A református gyülekezet úrvacsora kelyhek és anyakönyv
3./I.-II. világháborús hősi emlékmű
4./Temetői kápolna
5./Splény-Várady kastély, puskacsöves díszkerítéssel elfogadva
6./Tisztartó ház-Provisori lak
7./Helytörténeti gyűjtemény
8./Új pátyi Szent Imre templom
9./Széchenyi tér, Széchenyi István szobra
10./Jeloszlop
10./Csilla von Boeselager szobra
11./Fogadó kapuk
12./Szent Imre emlékmű (Királyi pár szobortorzó, Taubert László alkotása 2003)
13./Trianoni emlékmű országzászlóval
14./Magtár
15./Veterán autók, motorok múzeuma (Majorudvar, Rákóczi u 11 volt istálló épületben)
16./1956-os emlékhely, emlékmű (2015. október 23 )
17./Öreg iskola
18./Községháza (épült 1900 évek elején)
19./Kőkeresztek (Somogyi Béla utca végén, és a katolikus temetőben)
20./Árvízszint emléktábla (1880.június 20.)
21./Horty Miklós dombormű és emléktábla ( Horty köz 2001)
22./Száraz malom (Régi tsz területén, tangazdasági időkből. Kerek kb. 6m átmérőjű.)
23./Gépállomás épülete (Régi tsz területén, Műegyetemi tangazdasági időkből.)
24./Nymfa emlékoszlop
25./Eisler Mátyás zsidó sírkert
26./Trianoni kettős kereszt
27./Milléniumi kőkereszt (Árpád u elején , óvodakert, a Milléniumkor állítva )
28./Hajcsárok hídja ( Fenyves alatti földút kőhíd, kőbe vésve: Építete Gál István bíró 1809-1899?)
29./Régi jellegű lakóházak (Faluközpontban több helyen)
30./Sírkövek a temetőkben ( 1800-as évekből kezdve református és katolikus temetőben)
31./Pincehegyi borospincék elfogadva
32./Emlékpark I. vh elesettek emlékére
II. Egyéb épületek, romok, maradványok
1./Öreg Óvoda 100 éves épülete (Iskola u.18.)
2./Nagykocsma régi fogadó épületrészei (Kossuth u 1)
3./Majorudvar megmaradt kőfalrésze (Rákóczi u 11)
4./Iskola u száraz malom falmaradványai (Iskola u 3.)
5./Körtemplom (Hegyi-dülő)
6./Kozárom puszta
III. Természeti értékek
1./Fenyves (Pátyi pihenő erdő, kiránduló hely, a mellette elterülő dombokkal)
2./Főkútforrás (Régen bővizű, forrás volt)
3./Pincehegy látképe az előtte elterülő Nagyréttel (Nagyréten pihenőhely, és emlékmű)
4./Mézes-hegy ( Volt kőbányával geológiai látnivaló, panorámával)
5./Nagy-Kopasz (Csergezán Pál kilátó 360m)
6./Jegenyefasor (Levendula utca folytatásában telepítve 1920-30,Tangazdasági időkben)
7./A Sasfészek tó
8./Füzes patak és Békás patak
9./Emlékfasor ( A 2015 októberi 4-es testvérvárosi találkozó emlékére Kincsem-közben ültetve)
10./Kozárom-i horgásztó
